Zeneiskolások Sástón
A sport és a zene ritkán párosul. Gyakori tévhit, hogy a zenészek lusták és nem elég kitartóak a sportolás terén. Azonban a jászberényi zeneiskolásoknak sikerült bebizonyítani ennek ellenkezőjét a sástói gitártábor keretein belül.
A TÁMOP 3.1.4.C-14-2015-0686 azonosító számú „Komplex zeneiskolai fejlesztés a XXI. század-ban” pályázat tette lehetővé, hogy 20 zeneiskolai növendék, 4 zenetanár és 1 szabadidő szervező pedagógus 6 napot sportolhatott, zenélhetett a Mátrában.
Erről a „Természet közeli sporttábor – Gitártábor sportprogramokkal” című projektprogramról az alábbi élményeket fogalmazták meg a táborozók:
„Július 13-án reggel kezdetét vette az utazásunk Sástóra. A megérkezést követően elfoglaltuk a szállás-helyet, és felfedeztük a környéket. Ezt követően kamaracsoportokra osztottak be minket, megkaptuk a kottákat, majd egyénileg valamint a tanárok segítségével elkezdtünk megismerkedni a darabokkal. Este közös játékkal zártuk a napot.
A következő napokban a finom reggeli után sportolással telt a délelőtt, melyet Janovics Judit – Budakesziről érkezett tanárnő – vezetett. A tó körül tett futást játékos sportprogram követte. A feladatok segítették az egymásra figyelést, a gyors reakciókat, melyek elengedhetetlen feltételei a kamarazenélésnek.
Felmentünk a kilátóba, ahonnan csodás panoráma nyílt a Mátra bérceire, egy másik alkalommal pedig a közeli kalandparkba látogattunk el, Mátraházára. Délutánonként végre a húrok közé csaphattunk, szó szerint. A kamaracsoportok fejlődését három tanár segítette: Erős Dénes, Cs. Nagyné Turi Márta, és Tímárné Molnár Mária. Megmutatták, hogyan figyeljünk oda egymás játékára, és tapasztalataikat megosztották velünk. Vacsorák előtt Farkasné Szőke Tünde tanárnő lazító, fáradtságűző, tartásjavító gyakorlatokat tanított, melyeket léggömb segítségével végeztünk.
Csütörtökön a napot egy 15 kilométeres túrával indítottuk, megmásztuk Kékestetőt. A frissítő túra után több szabadidőt kaptunk, így jó páran kiültünk a tópartra gitározni.
Esténként a közös programok után együtt zenéltünk, énekeltünk, táncoltunk. Éjszakába nyúló beszélgetések, nevetgélések, póker játszmák jellemezték a hetet. Volt, hogy kifeküdtünk a csillagos égbolt alá, és gyönyörködtünk a látványban.
Az utolsó este egy kis koncert keretén belül a táborban megtanult darabokat adtuk a kemping vendégei-nek. A hangverseny után tovább folytatódott az önfeledt gitározás, amikor már a tanáraink fiatal kori könnyűzenei slágereit játszottuk, énekeltük. Este egy kisebb vihar kerekedett, de ez nem szegte kedvünket, sőt! A szálláson folytatódott a közös játék, szórakozás.
A hét végére egy jó kis csapattá verődtünk össze. Habár sokan már régóta ismertük egymást, de most még bensőségesebb viszony alakult ki köztünk. Ezúton szeretnénk megköszönni az élményeket és az átadott tudást a táborban részt vevő tanárainknak, és a táborvezetést vállaló Farkasné Szőke Tünde tanárnőnek.” (Micella)